Sztoikus mindennapok:

Kik a sztoikusok?

A sztoicizmus mindmáig jelentős és érvényes megállapításai, útmutatói és gyakorlatai elengedhetetlenek a mindennapi kiegyensúlyozott élethez – miért nem ismeri hát ezeket a hétköznapi bölcsességeket minden ember?

Mi a sztoicizmus?

A sztoicizmus egy filozófiai irányzat, amit Kr.e. 310 körül alapított Athénban Kitioni Zénón, egykori kereskedő, miután mindene – és majdnem ő maga is – odaveszett a tengeren egy viharban.

Ez a gondolat teljes mélységében járja át a sztoikus filozófiát: az egyik pillanatban élünk, kvázi megvan mindenünk, aztán pislogunk kettőt és közben bármikor elveszíthetünk mindent – az életünket is. Nem tudunk hatni a világ összes történésére, meg kell hát tanulnunk együtt élni ezzel a bizonytalansággal.

Mitől hitelesek a sztoikusok?

A sztoikusok hitelessége abban rejlik, hogy nem elvont témákkal, fogalmakkal dolgoztak, hanem azzal, ami mindmáig bárkit foglalkoztathat: hogyan éljem az életemet, hogy békés, kiegyensúlyozott és hasznos lehessek. A sokasághoz szóltak ők, és a gyakorlat volt a módszerük.

Ellentétben sok más filozófussal, a történelem sztoikusai egytől egyig gyakorlati emberek voltak – nem pusztán elmélkedő bölcsek elefántcsonttoronyban. Egyikük Róma császára volt, Marcus Aurelius, aki uralkodása nagyrészét a birodalmát támadó népekkel való hadakozással, a fronton töltötte. Szintén a Római Birodalom szenátoraként, aktívan politizált Seneca is. Egykor rabszolga volt, majd felszabadulása után tanító lett Epiktétosz, aki Róma utcáin széles tömegek számára adott egy másfajta világnézetet.

Vannak örök érvényű értékek?

A sztoikusok azt vallották, hogy van négy fő, állandó érvényű emberi érték, ami segít eligazodnunk a világban. Ezekhez az értékekhez tudunk fordulni, ha morális dilemma állja az utunkat.

• A gyakorlati bölcsesség segít kideríteni, hogy mi jó az ember számára és mi nem az.
• A bátorság két aspektusa a lelki- és az erkölcsi bátorság. Ez sarkall arra, hogy meg tudjuk cselekedni, amire szükség van.
• Az igazságosság révén tudjuk eldönteni, hogy mi a „jó” a világban: mit szabad és mit tilos megtenni.
• A mértékletesség az, amivel magával is mértékletesen kell bánni…

A kontroll kettőssége

 „Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk és a tisztségeink, tehát mindaz, amit nem egyedül hoztunk létre.

Azok a dolgok, amelyek hatalmunkban vannak, természetüknél fogva szabadok, semmi sem akadályozza, semmi sem köti őket. Azoknak a dolgoknak azonban, amelyek nincsenek a hatalmunkban, nincs erejük önmagukban, másoktól függenek, egy kívülálló megakadályozhatja vagy elsajátíthatja őket.” (Epiktétosz: Kézikönyvecske, 1.)

A bölcsek azt vallották, hogy a világban bármikor bármi megtörténhet. Ennek nagy részére nem tudunk jelentős (vagy semmilyen) hatással sem lenni.

• Alapvetően tudjuk kontrollálni a véleményünket, a motivációnkat és a vágyainkat. Mivel ezeknek mi magunk vagyunk az urai, így nincsen miért aggódnunk ezek miatt a dolgok miatt, hiszen bármikor tudunk rajtuk változtatni.
• Mi magunk nem tudjuk a saját kontrollunk alatt tartani a világon az összes többi dolgot. Éppen ezért, mivel nem a mi hatáskörünk, így teljesen felesleges is aggódnunk miattuk.

Epiktétosz saját szavaival élve: „Meg kell halnom. Ha máris meg kell halnom, akkor meghalok. Ha később kell, akkor most megebédelek, mert ebédidő van, aztán – ha itt az ideje – meghalok.” (Beszélgetések).

Irodalom

• Aurelius, M. (2010). Elmélkedések. Kossuth Kiadó.
• Frankl, V. E. (2016). Mégis mondj igent az életre!: Logoterápia dióhéjban. Európa Könyvkiadó.
• Holiday, R. (2014). The obstacle is the way: The timeless art of turning trials into triumph. Penguin.
• Holiday, R., & Hanselman, S. (2016). The Daily Stoic: 366 Meditations on Wisdom, Perseverance, and the Art of Living. Penguin.
• Pigliucci, M. (2017). How to be a stoic: using ancient philosophy to live a modern life. Hachette UK.