Sztoikus mindennapok:

Sztoikus „pszichológia”

Habár szabályszerűen vett sztoikus pszichológia nem létezik – egyelőre –, több irányzatban, elméletben, módszerben visszaköszönnek a filozófia alapvető megállapításai.

Szerepeink

A sztoikusok szerint minden ember háromféle szerepben van jelen a világban, amik között, ha felborul az egyensúly, azt könnyedén megérezzük.

• Van az, ami adott/ adatott nekünk, az, hogy kiknek a gyermekei vagyunk. Ezeken nem tudunk változtatni.
• Amit választottunk, hogy valaki szüleivé válunk. Ezek olyan szerepek, amikre van hatásunk: mi döntünk.
• És ott van a legfőbb szerepünk, ami mindannyiunkban közös és egyetemleges: emberek vagyunk. Az emberi társadalom tagjai, akiknek a tettei hatnak önmagunkra és az összes többi embertársunkra egyaránt. A sztoikusok így azt javasolják, illetve arra szólítanak fel minket, hogy a cselekedeteink, döntéseink előtt tegyük fel magunknak a kérdést: „Jót tesz ez az emberiségnek?”.

Hogyan legyünk „jók”?

Ez a legfontosabb kérdés a sztoikusok számára és véleményük szerint az ember számára is.

Azt javasolták több mint kétezer évvel ezelőtt, hogy állítsunk magunk elé példaképeket és vizsgáljuk meg őket és a tetteiket. Olyan ideális személyek ők, akik mintáinak követése egy megfogható út a saját jóságunk eléréséhez. Tegyük fel magunknak a kérdést, ahogy az ókori gondolkodók is tették: „Mit tenne most bölcs Odüsszeusz?”. Ezt a módszert a pszichológia egyes ágai mintakövetésnek nevezik.

A pszichológiában is találkozhatunk a sztoikus tanításokkal

Főképp a logoterápiát járja át a sztoikus szemléletmód. Az iskola alapítója, Viktor Frankl a második világháború során több náci koncentrációs tábort is túlélt. Habár ő maga megmenekült, szeretteit sorra elveszítette: előbb a szülei, majd a várandós felesége is életüket vesztették. Frankl saját és mások szenvedései révén jutott arra a következtetésre, hogy a leglehetetlenebb, legfájdalmasabb és legembertelenebb helyzetben is van az emberi életnek értelme, amitől a szenvedés maga is értelmet nyerhet. Ez a következtetés a logoterápia alapja.

A viselkedésterápiák egy másik aspektusát hordozzák a sztoicizmusnak: a viselkedésünkre, véleményünkre és a motivációnkra hatással vagyunk. Így változtatni is tudunk ezeken – jól lehet, a megfelelő támogatás, megerősítés mellett. Különféle gyakorlatok, módszertanok származnak a sztoikusok örök érvényű megállapításaiból.

Irodalom

• Aurelius, M. (2010). Elmélkedések. Kossuth Kiadó.
• Frankl, V. E. (2016). Mégis mondj igent az életre!: Logoterápia dióhéjban. Európa Könyvkiadó.
• Holiday, R. (2014). The obstacle is the way: The timeless art of turning trials into triumph. Penguin.
• Holiday, R., & Hanselman, S. (2016). The Daily Stoic: 366 Meditations on Wisdom, Perseverance, and the Art of Living. Penguin.
• Pigliucci, M. (2017). How to be a stoic: using ancient philosophy to live a modern life. Hachette UK.